Életkor szerinti szűrési rend felnőtteknél: mi mikor esedékes

A hatékony és tudatos egészségmegőrzés alapelve, hogy a szűrővizsgálatokat nem ad hoc jelleggel, felhalmozva kell elvégeztetni, hanem a biológiai életkorból és az egyéni kockázati tényezőkből adódóan rendszerbe kell szervezni. A szűrési rend elsődleges célja az, hogy a lassan, tünetmentesen kifejlődő krónikus betegségeket – mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az érelmeszesedés, a daganatos elváltozások vagy a csontritkulás – még a súlyos szövődmények kialakulása előtt azonosítsa.

A magyar egészségügyi gyakorlatban az életkor szerinti megelőzés két fő csatornán keresztül valósul meg: a szervezett népegészségügyi szűrések (amelyekre névre szóló meghívó érkezik az államtól) és az alapellátási / szakellátási prevenciós vizsgálatok útján (amelyeket a háziorvosnál vagy az illetékes szakrendeléseken lehet kezdeményezni).

A felnőttkori szűrések idővonala életkoronként

Az alábbi áttekintő táblázat összefoglalja a panaszmentes lakosság számára szakmailag javasolt szűrési gyakoriságokat az egyes életkori szakaszokban:

Az egyes életkori szakaszok részletes lebontása

1. Fiatal felnőttkor (18–39 év): Az egészségügyi alapvonal rögzítése

A fiatal felnőttek döntő többsége makkegészségesnek érzi magát, így ebben a korosztályban a legalacsonyabb a megelőző jellegű orvosi vizitek aránya. Ennek ellenére bizonyos alapvető mérések és szűrések elvégzése elengedhetetlen a későbbi krónikus betegségek megelőzéséhez.

• Háziorvosi státuszvizsgálat: A vérnyomás rögzítése, a testsúly- és testtömeg-index (BMI) követése, valamint az alapvető laboratóriumi paraméterek (éhgyomri vércukor, teljes vérkép, vizelet) 2-3 évente történő ellenőrzése segíti a korai hipertónia vagy családi hajlam esetén a fiatal felnőttkori anyagcserezavarok azonosítását.
• Fogászat és szájüregi daganatszűrés: A fogászati szűrővizsgálat évente egyszer ingyenesen jár minden magyar állampolgárnak. A fogorvos nemcsak a szuvasodásokat és az íny állapotát ellenőrzi, hanem minden vizit alkalmával elvégzi a szájüregi nyálkahártya rákelőző állapotainak szűrését is.
• Méhnyakszűrés 25 éves kortól: A nők számára 25 éves kortól indul a szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés, amely hároméves ciklusokban biztosítja a citológiai mintavételt.
• Bőrgyógyászati anyajegyszűrés: A melanoma előfordulása a fiatal felnőtt korosztályban is növekszik. Évente egyszer dermatoszkópos anyajegyvizsgálat javasolt a gyanús elváltozások időben történő eltávolításához.

2. Középkor (40–49 év): A kardiovaskuláris és daganatos kockázatok kezdete

Ebben az életkorban az anyagcsere természetes lassulása, a mozgásszegény életmód és a felhalmozódó stressz hatásai láthatóvá válnak. A megelőzés hangsúlya a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai daganatos szűrések felé tolódik.

• Bővített laboratóriumi és EKG vizsgálat: Kétévente javasolt a koleszterinprofil (összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid), a máj- és vesefunkciós értékek, a húgysavszint, valamint egy nyugalmi EKG rögzítése a háziorvosi rendelőben.
• Mammográfia 45 éves kortól: 45 éves kortól minden nő megkapja a szervezett emlőszűrés névre szóló meghívólevelét a kétévenkénti mammográfiás vizsgálatra.
• Urológiai konzultáció és PSA mérés: Férfiaknál 45-50 éves kortól – különösen, ha a családi kórelőzményben szerepel prosztatarák – javasolt az urológiai szűrés (prosztata-specifikus antigén vérszint mérés és fizikai vizsgálat).
• Glaukóma és szemészeti szűrés: A szemnyomás mérése 40 év felett elengedhetetlen a tünetmentesen látásvesztést okozó zöldhályog (glaukóma) korai kiszűrésére.

3. Érett felnőttkor (50–64 év): A népegészségügyi szűrések csúcsidőszaka

Ez a legkritikusabb megelőzési időszak, amikor a három szervezett népegészségügyi daganatszűrő program egyszerre érvényes az érintett állampolgárokra.

• Vastagbélszűrés 50–70 év között: Kétévente esedékes a székletvér-teszt elvégzése a szervezett program keretében.
• Emlő- és méhnyakszűrés: A mammográfia kétévente (65 éves korig), a méhnyakszűrés háromévente (65 éves korig) továbbra is a naptár része.
• Kardiovaszkuláris és metabolikus kontroll: Évente javasolt a vércukor és a HbA1c (hosszú távú vércukor) értékek követése a 2-es típusú diabétesz és a szív-érrendszeri szövődmények korai megelőzésére.

4. Időskor (65 év felett): A funkcionális egészség megőrzése

65 éves kor felett a megelőzés elsődleges célja az önálló életvitel, a mozgásszervi stabilitás és az érzékszervi funkciók fenntartása.

• Csontsűrűség-mérés (DEXA): Különösen nők esetében a posztmenopauzális csontritkulás miatti combnyak- és csigolyatörések megelőzésére 2-3 évente javasolt a csontsűrűség mérése szakorvosi beutalóval.
• Szemészet és hallásvizsgálat: A szürkehályog, az időskori makuladegeneráció és a hallásromlás korai felismerése és korrekciója az időskori elmagányosodás és szellemi hanyatlás megelőzésének is kulcseleme.
• Folyamatos krónikus gondozás: A már meglévő krónikus betegségek (hipertónia, diabétesz, ízületi kopás) rendszeres szakorvosi és háziorvosi kontrollja.

A szűrések sikeres lebonyolításáról és a behívórendszer működéséről további információkat a szűrési meghívólevélről szóló cikkünkben talál.